Kedves Olvasóim!

Örömmel értesítelek Benneteket, hogy újra indul a Tamási könyvtár blogja.
A hosszú hallgatás alatt a könyvtár építési munkálatai folytak, és készültünk a könyvtár ünnepélyes megnyitójára. Bevallom, egyszerűen nem volt időm tudósítani. De ma már készen vagyunk. Megújulva áll a könyves ház, és mindenkit szeretettel vár a szép könyvtár.

Sokszor kétségek gyötörnek, érdemes-e blogot írni, mert valljuk be őszintén, sok munkát jelent rendszeresen jelentkezni. Ami engem mégis írásra késztet, az a statisztika. Ebből azt tapasztalom, hogy sok láthatatlan olvasója van a blogomnak. Tőlük kérek elnézést, mert nagyon sajnálom, hogy az utóbbi időben csalódást okoztam az ide látogatóknak. Szeretném kárpótolni rejtőzködő olvasóimat és bízom benne, hogy egyszer azért majd ők is megszólalnak.
Sok minden történt a könyvtár életében mostanában. Sok jó hírem van, amit szeretnék veletek megosztani. Karinthyval szólva:

„Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom, hát mindenkinek.
A szót, a titkot, a piciny csodát.
Hogy megkeressem azt a másikat
S fülébe súgjam: Add tovább!” 
                                 

                                                                                      Szeretettel: Ági néni

Szeretném bemutatni az új kolleganőnket, aki ezentúl - délutánonként - a könyv kölcsönzést végzi. Fogadjátok szeretettel!

 Nagy Gabriella

Kedves Olvasók!

Miután Ági néni ilyen kedvesen felkonferált, bemutatkozom néhány mondatban.

24 éves vagyok, idén januárban végeztem az ELTE-BTK latin-magyar szakán mint bölcsész és tanár, de mivel akkor még két nyelvvizsga hiányzott ahhoz, hogy megkapjam a diplomát, szeptemberben a könyvtárban kezdtem el dolgozni (azóta szereztem egy középfokú nyelvvizsgát németből, most franciából készülök az alapfokra). Nagyon szeretem a könyveket, az iskolát mint közeget szintén, ezért örülök, hogy itt lehetek.

Mostantól tehát mindennap dél és négy óra között igyekszem segíteni Nektek, amiben csak tudok!

Nagy Gabriella